Tantárgyi adatlap
PDF letöltéseI. Tantárgyleírás
1. Alapadatok
1.1 Tantárgy neve
A vasbeton modellezése
1.2 Azonosító (tantárgykód)
BMEEOHSDT81
1.3 Tantárgy jellege
Kontaktórás tanegység
1.4 Óraszámok
| Típus | Óraszám / (nap) |
| Előadás (elmélet) | 2 |
1.5 Tanulmányi teljesítményértékelés (minőségi értékelés) típusa
Vizsga
1.6 Kreditszám
3
1.7 Tárgyfelelős
| név | Dr. Sajtos István |
| beosztás | Egyetemi docens |
| sajtos.istvan@epk.bme.hu |
1.8 Tantárgyat gondozó oktatási szervezeti egység
Hidak és Szerkezetek Tanszék
1.9 A tantárgy weblapja
1.10 Az oktatás nyelve
angol
1.11 Tantárgy típusa
Ph.D.
1.12 Előkövetelmények
Tantárgyi előkövetelmény nincs. A kurzuson résztvevő hallgatóknak jártasnak kell lenniük vasbetonszerkezetek tervezésében, méretezésében. A hallgatóknak ismerni kell az Eurocode alapú szerkezettervezés alapjait, a szerkezetek méretezésének elvi és gyakorlati alapjait, valamint a végeselem módszer alapjait. Elvárt angol nyelvismeret: középfok B2 szint.
1.13 Tantárgyleírás érvényessége
2022. szeptember 1.
2. Célkitűzések és tanulási eredmények
2.1 Célkitűzések
A PhD kurzus célja a vasbetonszerkezetek numerikus modellezés és törésmechanikai alapú méretezési eljárások építőmérnöki alkalmazásának ismertetése. A kurzus keretében bemutatásra kerülnek a jelenlegi vasbetonszerkezeti méretezésben alkalmazható legfejlettebb numerikus modellezés alapú számítási eljárások, azok gyakorlati alkalmazhatósága és limitációi. Ezenkívül bemutatásra kerülnek a betonösszetevők teherbírást és duktilitást befolyásoló hatásai, valamint ezek numerikus modellben való figyelembevételének lehetőségei. A tárgy keretében részletesen ismertetésre kerülnek a vasbetonszerkezetek törésmechanikai modellezésen alapuló számítási eljárásai (lineáris és nemlineáris törésmechanikai módszerek), valamint közelítő számítási eljárások is bemutatásra kerülnek. A kurzust elvégző hallgatók a következő témákban szereznek ismereteket:
- numerikus modellezési technikák alkalmazása vasbetonszerkezetekben;
- betonszerkezetek lineáris és nemlineáris viselkedése;
- repedések numerikus modellezése;
- másodlagos hatások kezelése; lágyulás, csaphatás; kúszás és zsugorodás; mérethatás; szemcsehatás;
- betonösszetevők hatása a beton szilárdságára és ezek modellezési lehetőségei,
- lineáris törésmechanikai modellek repedések modellezésére;
- nemlineáris törésmechanikai modellek repedések modellezésére;
- közelítő módszerek repedésterjedésre.
2.2 Tanulási eredmények
A tantárgy sikeres teljesítése utána a hallgató
A. Tudás
- ismeri a fejlett numerikus modellezési technikákat,
- ismeri a betonszerkezetek lineáris és nemlineáris viselkedését,
- ismeri a repedések numerikus modellezési lehetőségeit,
- ismeri a másodlagos hatások kezelési módjait: lágyulás, csaphatás; kúszás és zsugorodás; mérethatás; szemcsehatás,
- ismeri a betonösszetevők hatását a beton szilárdságára és ezek modellezési lehetőségeit,
- ismeri a lineáris törésmechanikai modelleket repedések modellezését,
- ismeri a nemlineáris törésmechanikai modelleket repedések modellezésére,
- ismer közelítő módszereket repedésterjedés modellezésére.
B. Képesség
- képes a fejlett numerikus modellezési technikák gyakorlati alkalmazására,
- képes vasbeton-szerkezetek fejlett, numerikus modell alapú méretezéséhez a megfelelő modellszint kiválasztására és a numerikus modell elkészítésére,
- képes a numerikus modell eredményei alapján való vasbetonszerkezeti méretezést elvégezni, méretezéselméleti szempontból az eredményeket értékelni,
- képes vasbetonszerkezetekben repedések modellezésére és ezek teherbírást befolyásoló hatásának meghatározására.
C. Attitűd
- együttműködik az ismeretek bővítése során az oktatóval és hallgatótársaival,
- nyitott a numerikus eszközök használatára,
- törekszik a fejlett méretezési módszerek alkalmazására,
- törekszik a pontos és hibamentes feladatmegoldásra,
D. Önállóság és felelősség
- önállóan végzi a numerikus modellezési problémák végiggondolását és a számítási eredmények alapján a szerkezetek méretezését,
- nyitottan fogadja és átgondolja az újszerű méretezési eljárásokat, azok elvi alapjait, helyességét.
2.3 Oktatási módszertan
Előadások, számítási gyakorlatok, kommunikáció írásban és szóban, IT eszközök és technikák használata.
2.4 Részletes tárgyprogram
| Hét | Előadások és gyakorlatok témaköre |
| 1. | Beton- és vasbetonszerkezetek numerikus modellezési módjai; mikró-, mezo- és makro-modellezési módszerek |
| 2. | Vasbetonszerkezetek modelljei – lineáris modellek |
| 3. | Vasbetonszerkezetek modelljei – nemlineáris modellek (diszkrét modellek, elkent repedésmodellek) |
| 4. | Vasbetonszerkezetek modelljei – nemlineáris modellek (másodlagos hatások: lágyulás alakváltozásra, kúszás, zsugorodás, mérethatás, csaphatás, szemcsehatás) |
| 5. | Beton anyag hatása a szilárdságra és duktilitásra – nyomási jellemzők |
| 6. | Beton anyag hatása a szilárdságra és duktilitásra – húzási jellemzők |
| 7. | Beton anyag hatása a szilárdságra és duktilitásra – nyírási jellemzők |
| 8. | Beton anyag hatása a szilárdságra és duktilitásra–összetett feszültségállapot |
| 9. | Törésmechanikai modellek alkalmazása vasbetonszerkezetek modellezésére - lineárisan rugalmas modellek |
| 10. | Törésmechanikai modellek alkalmazása vasbetonszerkezetek modellezésére – nemlineáris modellek |
| 11. | Törésmechanikai modellek alkalmazása vasbetonszerkezetek modellezésére - közelítő modellezési technikák |
A félév közbeni munkaszüneti napok miatt a program csak tájékoztató jellegű, a pontos időpontokat a tárgy honlapján elérhető "Részletes féléves ütemterv" tartalmazza.
2.5 Tanulástámogató anyagok
a) Tankönyvek:
- S. Kumar – S.V. Barai: Concrete Farcture Models and Applications, Springer-Verlag, Berlin, 2011.
- J.G.M. van Mier: Fracture Processes of Concrete, CRC Press, 1997.
- B.L. Karihaloo: Fracture Mechanics of Concrete, Addison-Wesely Longman Ltd., 1995.
- A.R. Ingraffea: Computational Fracture Mechanics, Chp.11 in: ed. E Stein et al: Encyclopedia of Computational Mechanics, Vol.2: Solids and Structures, John Wiley and Sons, 2004.
- R. Lackner et al: Computational Concrete Mechanics, Chp.15 in: ed. E Stein et al: Encyclopedia of Computational Mechanics, Vol.2: Solids and Structures, John Wiley and Sons, 2004.
- Structural Concrete: Journal of the fib
- Előadás diák anyaga
- Kármán T.: Mitől függ az anyag igénybevétele? Magyar Mérnök és Építészegylet Közlönye, 44 (10), 1910, p.212-226.
2.6 Egyéb tudnivalók
2.7 Konzultációs lehetőségek
Konzultációs időpontok:
a tanszék honlapján megadottak szerint, vagy
előzetesen, e-mail-ben egyeztetve; e-mail: sajtos.istvan@epk.bme.hu
Jelen TAD az alábbi félévre érvényes:
Nem induló tárgyak
II. Tárgykövetelmények
3. A tanulmányi teljesítmény ellenőrzése és értékelése
3.1 Általános szabályok
A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése egy projekt feladat (tanulmány), és a vizsgán mutatott eredmény alapján történik.
3.2 Teljesítményértékelési módszerek
| Teljesítményértékelés neve (típus) | Jele | Értékelt tanulási eredmények |
| Házi feladat - projekt feladat (tanulmány) | HF | A.1-A.8; B.1-B.4; C.1-C.4; D.1-D.2 |
| Szóbeli vizsga (összegző teljesítményértékelés) | V | A.1-A.8; B.1-B.4; C.1-C.4; D.1-D.2 |
A szorgalmi időszakban tartott értékelések pontos idejét, a házi feladatok ki- és beadási határidejét a "Részletes féléves ütemterv" tartalmazza, mely elérhető a tárgy honlapján.
3.3 Teljesítményértékelések részaránya a minősítésben
| Jele | Részarány |
| HF1 | 20% |
| Szorgalmi időszakban összesen | 20% |
| V | 80% |
| Összesen | 100% |
3.4 Az aláírás megszerzésének feltétele, az aláírás érvényessége
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a 3.3. pont szerint a szorgalmi időszakban megszerezhető pontszám legalább 50%-át elérje a hallgató a házi feladaton.
A tantárgyból korábban szerzett, a vizsgaérdemjegy megállapításnál figyelembe vehető félévközi eredmények 6 félévig visszamenőleg fogadhatók el.
A tantárgyból korábban szerzett, a vizsgaérdemjegy megállapításnál figyelembe vehető félévközi eredmények 6 félévig visszamenőleg fogadhatók el.
3.5 Érdemjegy megállapítása
A jelenléti feltételeket teljesítők érdemjegyét az alábbi szempontok szerint határozzuk meg:
A végső érdemjegyet a házi feladat és a vizsga 3.3. pont szerinti súlyozott átlaga alapján számítjuk:
A végső érdemjegyet a házi feladat és a vizsga 3.3. pont szerinti súlyozott átlaga alapján számítjuk:
| Érdemjegy | Pontszám (P) |
| jeles(5) | 80<=P |
| jó(4) | 70<=P<80% |
| közepes(3) | 60<=P<70% |
| elégséges(2) | 50<=P<60% |
| elégtelen(1) | P<50% |
3.6 Javítás és pótlás
A TVSZ előírásai szerint.
3.7 A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka
| Tevékenység | Óra/félév |
| részvétel a kontakt tanórákon | 12×2=24 |
| projektfeladat elkészítése | 36 |
| kijelölt írásos tananyag önálló elsajátítása | 6 |
| vizsgafelkészülés | 24 |
| Összesen | 90 |
3.8 A tárgykövetelmények érvényessége
2022. szeptember 1.
Jelen TAD az alábbi félévre érvényes:
Nem induló tárgyak