Geodézia - BMEEOAFS701

Az előző fejezetben láttuk, hogy az építésirányítás geometriára vonatkozó feladatai igénylik a geodéziai módszerekkel végzett kitűzéseket. Az építésirányítás egy másik feladata az elkészült szerkezetek ellenőrzése, a tényleges és a tervezett geometria összehasonlítása. Ezt a tevékenységet geodéziai műszaki ellenőrzésnek nevezzük. Ez sok esetben egyszerű eszközökkel is végezhető, gondoljunk például arra, hogy egy vasbeton pillér méretei könnyen ellenőrizhetők mérőszalaggal, a pillérek közötti távolság kézi lézertávmérővel vagy a pillér függőlegessége vízmértékkel. Ugyanakkor vannak olyan ellenőrzési feladatok is, amelyek igénylik a professzionális geodéziai módszereket. Egyrészt azért, mert a vizsgált geometria meglehetősen komplex, például vizsgálnunk kell, hogy egy csonkakúp alakú kémény tengelye függőleges-e vagy vizsgálnunk kell egy íves vasbeton fal geometriáját. Másrészt azért, mert a vizsgálandó szerkezet meglehetősen nagy, például több ezer négyzetméter alapterületű födém vízszintességének vizsgálata a feladat. Szélső pontosságú igények is indokolhatják a geodéziai módszerek alkalmazását, említhetjük például egy ipari padló síklapúságának vizsgálatát.

A geodéziai műszaki ellenőrzést gyakran maga a kivitelező, illetve annak megbízásából dolgozó geodéta végzi. Egy másik lehetőség, hogy a kivitelezőtől független geodéta végzi a tevékenységet, jellemzően a műszaki ellenőr vagy esetleg a beruházás lebonyolítását végző cég megbízása alapján.

A tervezett és megépült geometria eltérését a tűrés alapján minősítjük. A tűrés értékét a tervező adja meg, gyakran valamely szabványra való hivatkozással.

A leggyakrabban vizsgált geometriai paraméterek: vízszintesség, lejtés, magasság, függőlegesség, síklapúság, pozíció, méretek, soroltság, egyenesre illeszkedés. Csak néhány példa: vajon egy elkészült födém vízszintes-e, illetve a tervezett magasságon van-e? Egy csatorna vezeték lejtése megfelelő-e? Egy fal mennyire tekinthető síknak? A fal megfelelő helyre épült? Vajon függőleges? Egy pillér méretei megfelelők? Egymás melletti nyílászárók sarkai illeszkednek egy egyenesre?

A geodéziai műszaki ellenőrzési tevékenység is fokozott felelősséggel jár, hiszen a megépült és tervezett geometria eltérésének komoly következményei lehetnek. Tűrést meghaladó eltérések esetén elképzelhető, hogy e megépült szerkezet javítani kell a kivitelezőnek. Amennyiben az eltérések meghaladják a tűrést, de a szerkezet műszaki alkalmasságát alapvetően nem befolyásolják, és a javítás nem gazdaságos, akkor általában lehetséges a szerkezet átvétele értékcsökkentéssel. A Gyakorlatban számos példa van arra, hogy a kimutatott eltérések alapján módosítják a terveket, illetve valamilyen módon hatással vannak a továbbépítésre.

A geodéziai műszaki ellenőrzési dokumentáció tartalma általában a következő:

• rövid műszaki leírás, amely tartalmazza többek között a felhasznált tervek azonosító adatait, az alkalmazott alappontok adatait, az alkalmazott műszereket és fontosabb pontossági mérőszámait, a munkát végző cég és személy adatait, kamarai jogosultságát, a mérések időpontját, a kimutatott eltérések pontosságát.
• az eltéréseket és azok minősítését táblázatos formában.
• az eltéréseket grafikusan megjelenítve.

A geodéziai műszaki ellenőrzés keretében rohamosan terjednek a pontfelhő technikák, hiszen ezekkel rövid idő alatt nagy mennyiségű információ gyűjthető, amelyek más célra is felhasználhatók, például az építkezés előrehaladásának számszerűsítésére. Ez utóbbi tevékenységet is egyre gyakrabban BIM (Building Information Management) szemlélettel, illetve módszerekkel végzik. Amennyiben a tervezett geometria térbeli modellek formájában is rendelkezésre áll, akkor a korszerű számítástechnika lehetőségeit kihasználva ezek a modellek igen hatékonyan összevethetők a tényleges geometriát leíró pontfelhőkkel, és az eltérések a pontfelhő színezése útján látványosan, térben kimutathatók.