Geodézia építészeknek jegyzet - Belépés
10. Vízszintes és magassági kitűzések
10.3. A pontok vízszintes kitűzésének gyakorlati módszerei
A pontok vízszintes értelmű kitűzése az előbb bemutatott alapműveletekből összeállított műveletsorokkal végezhető el. A fejezet elején említettük, hogy a kitűzés a felmérés inverze, emiatt nem meglepő, hogy a vízszintes kitűzés gyakorlati módszerei megfeleltethetőek a pontok vízszintes felmérési módszereinek. A különbség annyi, hogy a felmérés esetén ismert két alappont, különböző mennyiségeket mérünk és mindezek alapján keressük a P részletpont térképezéséhez szükséges vízszintes koordinátáit. Kitűzéskor ezzel szemben ismertek a P kitűzendő pontok koordinátái (a tervek alapján valahogyan levezethetőek), ismert a két alappont, és a kitűzéshez szükséges mennyiségeket a koordináták alapján számoljuk ki.
Poláris koordinátákkal történő kitűzést gyakran alkalmaznak a geodéták. A kitűzendő pont (P), az álláspont (A) és a tájékozó pont (B) koordinátáinak ismeretében a mérőállomás ki tudja számítani az ábrán látható poláris kitűzési adatokat (t távolságot és φ szöget). A műszer távcsövét a megfelelő irányba kell tehát forgatni (szögkitűzés), majd ebben az irányban adott hosszt kell felmérni (hosszkitűzés). A módszer előnye, hogy egy-egy álláspontból sok pont kitűzhető. Szervómotorral felszerelt mérőállomás esetén a távcső gombnyomásra befordul a kitűzendő pont irányába. Mérőállomás hiányában a kitűzési adatok előzetes kiszámítása után a poláris kitűzés bármilyen szögmérőműszerrel és mérőszalaggal, esetleg tahiméterrel is elvégezhető.
Derékszögű koordinátákkal történő kitűzés előnye, hogy bizonyos feltéttelek mellett viszonylag egyszerű eszközökkel is végrehajtható, azaz mérőszalag, esetleg derékszögű szögprizma szükséges. A derékszögű kitűzési méretek gyakran közvetlenül leolvashatók a tervekről, vagy a CAD szoftverekben könnyen lekérhetők. Az építészmérnöki gyakorlatban jellemző, hogy a derékszögű koordinátákkal történő kitűzés nem országosan egységes koordináta-rendszerben, hanem pl. az egyik telekhatárhoz vagy a tervezett épülethez illeszkedő ún. helyi rendszerben történik.
Ívmetszéssel történő kitűzés szintén könnyen, egyszerű eszközökkel végrehajtható a mérőszalag hosszánál rövidebb ívek, nagyjából vízszintes terep és kedvező geometriai feltételek mellett.
Előmetszéssel történő kitűzést különösen nagy pontossági igények esetén alkalmazzák, szögmérő műszerek szükségesek hozzá. Az építészmérnöki gyakorlatban ritkán fordul elő.
