Geodézia - BMEEOAFS701

A kivitelezési munkák során a kitűzött pontok gyakran elpusztulnak. Ilyenkor gazdaságtalan megoldást jelent, ha a kitűzést újra és újra megismétlik. Célszerű inkább a kitűzött pontok „kibiztosítása”, hogy a kitűzött pontok néhány egyszerű méréssel azonnal visszaállíthatók legyenek. A kibiztosítás egyik lehetőségét látjuk az alábbi ábrán. Ezen egy téglalap alakú épület négy falsarkát tűzték ki. A pontok kibiztosítását a falsíkok meghosszabbításán elhelyezett pontjelekkel, ún. őrpontok segítségével végzik. Egyes esetekben a kitűzött pont és az őrpontok távolságát is feljegyzik.

A pontok kibiztosításának egyik jól bevált módszere a zsinórállás, amely egyben a magassági kitűzés alapjául is szolgálhat. Tegyük fel, hogy a téglalap alakú épület sarkait kitűzték. A kitűzött falsíkoktól kb. 1-2 méter távolságban függőleges faoszlopokat ásnak le, majd az oszlopokra deszkákat szegeznek úgy, hogy a deszkák felső síkja az épület magassági rendszerében egy ismert szintre (jellemzően +1.00 méteres szintre) kerüljön. A deszkázatra felvetítik a falsíkokat, majd megjelölik a deszkák felső élébe vert függőleges szegekkel. Ezután a kitűzött pont ha elpusztul, már egyszerű módszerekkel bármikor visszaállítható. A szegekre zsinórokat feszítenek ki, a zsinórok metszéspontjai a kitűzött pontok függőlegesébe kerülnek, majd a zsinórok metszéspontjai függővel tetszőleges szintre vetíthetők.

A deszkázat egyben lehetővé teszi a magassági kitűzést is, amelyet elsősorban a földmunkák végzéséhez használnak. A szakmában elterjedt elnevezés szerint a hosszú fejesvonalzóhoz hasonlító kereszt hosszát (a lenti ábrán h-val jelölt mennyiséget) úgy kapjuk, hogy a vízszintes deszkák felső síkjához tartozó szint értékéből kivonjuk a földmunka szintjéhez tartozó értéket. Ha a földmunka a tervezett szinten van, akkor az egymással szemben lévő vízszintes deszkák felső síkja és a kereszt felső síkja egy síkban látszik. Így a magassági kitűzés egyszerű eszközökkel is elvégezhető, mégpedig a földmunkáknak megfelelő pontossággal. Megjegyezzük, hogy a további magassági kitűzéseket már jellemzően csöves vízmértékkel, szintezőműszerrel vagy forgó lézerrel végzik.

Nagyobb építkezéseken, bonyolult geometria esetén a kivitelezéshez szükséges valamennyi pont kitűzését alappontokra támaszkodva, jellemzően poláris kitűzési módszerrel, megfelelő pontossági előírások betartása mellett végzik. Jellemző példa erre a monolit pillérvázas épület, ahol az épület tengelyrendszerének jellemző pontjait, esetleg a pillérek, falak jellemző pontjait tűzik ki a geodéták. A monolit pillérvázas épületeknél a pontok kitűzését többnyire néhány mm-es pontossággal kell végezni, igen gyorsan, rendszerint a betonozást követő nap reggelén, még a munkakezdés előtt. A szigorú pontossági követelményeket egyrészt statikai, másrészt belsőépítészeti szempontok indokolják.