Geodézia - BMEEOAFS701

 Erő hatására a testek elmozdulnak, vagy ha elmozdulások nem lehetséges, alakjuk megváltozik. Az elmozdulás és az alakváltozás általában együtt lép fel, azokat a legtöbb esetben szét kell választani, mert más-más szempontból veszélyesek.

A mozgások leggyakoribb okai:

• jelentős önsúly, a talaj konszolidációja időben sokáig elhúzódik (pl. híd);
• változó hasznos terhek (pl. víztározó, víztorony);
• eltérő talajviszonyok (pl. mocsár, nedvességtartalom változásának hatására duzzadó altalaj);
• valamilyen beavatkozás a közelben (pl. bánya, alagút, foghíjtelken mélygarázs);
• hőmérsékletváltozás hatására fellépő méret és/vagy alakváltozás.

Mozgásvizsgálatok célja:

• a tényleges mozgások kimutatása, számszerűsítése;
• mozgást kiváltó ok és mozgás közötti összefüggés megállapítása (pl. a repedések tényleg a szomszéd telken zajló mélyépítés miatt vannak-e), felelősség, kártérítési igény jogosságának megállapítása;
• mozgások előrejelzése, szükség esetén beavatkozás (pl. mélyépítés leállítása);
• technológiai szempontok;
• a szerkezet teherviselő képességének ellenőrzése, későbbi hasonló tervezési feladatokhoz tapasztalatgyűjtés (próbaterhelés)

 Általában klasszikus geodéziai módszereket alkalmazunk, ha

• a vizsgálati pontok száma nem túlságosan nagy. A vizsgált tárgyat néhány pontjával azonosítjuk;
• a vizsgálatra kijelölt pontok a geodéziai mérések számára hozzáférhetőek;
• a vizsgálatot diszkrét időpontokban kell végezni és a vizsgált folyamat lassan játszódik le.

Az építészmérnöki gyakorlatban legtöbbször előforduló mozgásvizsgálat a süllyedésmérés. Jellemzően foghíjtelkek beépítése során van rá szükség, amikor is a munkagödör szintje a szomszédos épületek alapozási síkjának közelében vagy esetleg jóval az alatt található. A munkagödör kitermelése során a szomszédos épületek alapjának oldalsó megtámasztása meggyengül vagy esetleg teljesen meg is szűnik, ami óhatatlanul a szomszédos épületek (egyenlőtlen) süllyedéséhez vezet. Ha az egyes épületrészek süllyedése bizonyos mértéket meghaladóan eltér, akkor az épület károsodhat. Az épületkárok megelőzése, továbbá az ok-okozati összefüggések megismerése érdekében a süllyedések mértékét rendszeresen mérni szükséges.

 A süllyedésmérések elvégzése vagy elvégeztetése legtöbbször a beruházó feladata. Gyakori, hogy már az építési engedély felhívja az építtető figyelmét a süllyedésmérések elvégzésének fontosságára, és az építkezés végén a használatbavételi engedély kérésekor mellékelni kell a süllyedésmérések dokumentációját. A szomszédos épületek állapotfelmérése, valamint a süllyedésmérések elvégeztetése érdeke a beruházónak is.

 Tervezési fázisban elvégzendő feladatok:

1. A vizsgálati pontok helyének kiválasztása. Ez statikus (építész) és geodéta közös feladata. A vizsgálati pontok a várható süllyedés szempontjából mértékadó helyen legyenek, a vizsgálat teljes időtartama alatt hozzáférhetőek és mérhetőek legyenek! Legyenek tartalék pontok! Túl sok pont elhelyezése nem indokolt.
2. Viszonyítási pontok helyének kiválasztása mozgásmentes zónában, de az építkezés közelében. Minimum három viszonyítási pont kiválasztása célszerű.
3. Állandósítási (pontjelölési) mód kiválasztása.
4. A mérések végzésének időpontjait a várható mozgások és az építkezés ütemezésének ismeretében meg kell tervezni. Ez a statikusok feladata. Meg kell határozni a kritikus süllyedés értékeket, amikor valamilyen beavatkozásra van szükség. Szélső esetben az építkezés leállítására, a munkagödör speciális megtámasztására… stb. lehet szükség.
5. A mérések pontossági tervezése (műszerek, ismétlésszám… stb. kiválasztása), ez a geodéták feladata.

 Ezt követően történhet a mozgásvizsgálat, melynek lépései:

1. Alapmérés az építkezést megelőzően. Kétszeres mérést szokás végezni, tekintve, hogy az alapmérés eredményeihez viszonyítják a későbbi adatokat.
2. Az előre megtervezett időpontokban a mozgásvizsgálati mérések elvégzése.
3. A mozgások meghatározása, ezek dokumentálása. A dokumentáció tartalma:
1. vizsgálati pontok helyének ábrázolása;
2. a mérések időpontjában a vizsgálati pontok meghatározott magasságának és a süllyedésértékeknek a bemutatása táblázatos formában. Szokás megadni a süllyedésértékeket a megelőző időpontban végzett méréshez és az alapméréshez képest.
3. A süllyedésértékek szemléltető bemutatása.