Geodézia építészeknek jegyzet - Belépés

14. Épületek felmérése

Az építészmérnöki gyakorlatban épületek felmérését gyakran végzik. Ez legtöbbször az épület belső felmérését és/vagy a homlokzatok felmérését jelenti.

Belső felmérés legtöbbször a következő esetekben szükséges:

  • megépült állapot térképezése (megvalósulás),
  • átépítés, korszerűsítés tervezése,
  • elpusztult épületek újjáépítése, műemlékvédelem,
  • nyilvántartás, kataszter (pl. bérleti díjak megállapítása).

Hagyományos technikák esetében a felmérés sokszor alaprajz, metszet és homlokzatfelmérési feladatokra osztható. Manapság legtöbbször három dimenziós felméréseket végeznek, az épületeket térben rajzolják meg, sok esetben lézerszkenneléssel előállított pontfelhők alapján.

Az alaprajz készítésének hagyományos módszere hosszméréseken alapul. A hosszmérés végezhető mérőszalagggal, de manapság inkább kézi lézer távmérőkkel. A mérések történhetnek folytatólagos méretekkel vagy részméretekkel. Utóbbi esetében célszerű a teljes méret megmérése is, majd a teljes méret és a részméretek összegének összehasonlítása. Hibahatáron belüli ellentmondás a hiba szétosztásával oldható fel. Hibahatárt meghaladó hiba esetén pótmérés szükséges.



Az építészek gyakran végzik az átló mérését is. Nem derékszögű sarkok esetén ez geometriai értelemben szükséges, más esetben egy jó ellenőrzési lehetőség.

Nagyobb épületek, szigorú pontossági követelmények, több szinten végzendő felmérés esetén célszerű az épületen belül egy geodéziai alapponthálózatot létesíteni, majd az alapponkról bemérni a részletpontokat. Így megakadályozható a hosszméréseket terhelő hibák kedvezőtlen halmozódása. A különböző szinteken vagy különböző időpontokban végzett felmérések közvetlenül összekapcsolhatók egymással. Az épületen belüli alappontsűrítés leggyakoribb módszere a sokszögelés, a részletmérésé pedig a poláris mérés. Igazán hatékony lehet a felmérés, ha csak néhány pont mérése történik „profi” műszerrel, a sok egyéb részlet mérését pedig a hagyományos hosszmérésen alapuló technikával végzik.

A sokszögelés alapelve a vízszintes részletmérési módszereknél tárgyalt poláris meghatározás. Poláris mérést hajtanak végre egymás után, a kezdőpontból (K) egészen a végpontig (V), a sokszögpontok sokszögvonalban lesznek mérve. Az első esetben nincs semmilyen ellenőrzési lehetőség (szabad sokszögvonal), a másik esetben a végpont egyben ismert koordinátájú alappont. Vagyis a polárisok sorozataként meghatározott végpont összehasonlítható az ismert koordinátájú végponttal. Hibahatáron belüli koordináta záróhiba esetén a hiba szétosztásra kerül. Hasonló ellenőrzési lehetőség kínálkozik a β-val jelölt törésszögek esetén is. Ideális esetben a törésszögek összege 180º többszöröse.


Metszetek készítéséhez szükség van magassági méretekre is. A magasságok mérhetők szintezéssel vagy függőleges hosszméréssel (belmagasság, ablakkönyöklő magassága, nyílászárók magassági mérete). Többszintes épületben a különböző szintek között a magasság átvitele függőleges helyzetű mérőszalag segítségével történhet. Az ellenőrzések érdekében célszerű a magasság átvitelt több helyen is elvégezni.

Célszerű, ha a felmérést építész és geodéta végzettségű kollégákat is tartalmazó felmérő csoport végzi. A különböző épületszerkezeti elemek azonosításában az építészek jártasak, a mérések végrehajtásában a geodéták.

A homlokzatok felmérése általában nehezen hozzáférhető pontok mérését jelenti. Végezhető klasszikusan térbeli előmetszéssel, de ma már gyakran prizma nélküli távméréssel történik. Ha díszítő elemekkel tagolt a homlokzat, akkor a hagyományos geodéziai módszerek nem gazdaságosak. Erre való a fotogrammetria, vagyis a fényképekről történő mérés és adatnyerés. Ha a felmérendő homlokzat mélységében kevésbé tagolt (ilyen nagyon ritkán fordul elő), akkor elvileg egyetlen kép is elegendő (síkfotogrammetria). Mélységében erősen tagolt homlokzatok felmérése térfotogrammetriával történik, ami kettő vagy több mérőkép összekapcsolása után egy térmodell létrehozását jelenti. A térmodell és a valóság közötti kapcsolatot hagyományos geodéziai mérésekkel meghatározott ú.n. illesztőpontok biztosítják. Végül megemlítjük, hogy a homlokzatok felmérése hatékonyan végezhető lézerszkenneléssel is.