Geodézia - BMEEOAFS701

Említettük, hogy a geodéziában a pontok alap- és részletpontokra különülnek el. A részletpontok egyrészt a térkép (helyszínrajz) tartalmát rögzítő pontok, másrészt a terep jellemző pontjai. Most a részletpontok vízszintes helyzetének meghatározási módszereivel foglalkozunk.

A részletpontok kiválasztását alapvetően két szempont határozza meg:

• a mérés célja és
• a készítendő térkép (helyszínrajz) méretaránya.

 A gyakorlatban a következő részletpontokat szokták meghatározni:

• birtokhatárpontok;
• épületek alakjelző pontjai;
• építmények (támfal, lépcső…) alakjelző pontjai;
• közművek felszínen megjelenő alakjelző pontjai;
• közlekedési pályák és tartozékaik pontjai;
• növényzet (egyedi fák, fasorok, különböző művelés alatt álló területek határvonalának pontjai…);
• a terep magasságilag jellemző pontjai.

 A részletmérés két alapelve:

• minden részletpontot a hozzá legközelebb eső alappontról kell bemérni;
• minden részletpont helyzetét két méret határozza meg.

Ebben a fejezetben a részletpontok vízszintes értelmű helyének meghatározási módszereit ismertetjük. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a térképezéshez ezentúl még szükség van arra az információra is, hogy az adott részletpont a terepen milyen tárgyat jelöl. Ezt az információt pl. előrajzon, vagy idegen eredetű szóval manuálén rögzítjük. A manuáléról és készítéséről később lesz szó.