Tantárgyi adatlap

PDF letöltése

I. Tantárgyleírás

1. Alapadatok
1.1 Tantárgy neve
Vasúti pályaszerkezetek
1.2 Azonosító (tantárgykód)
BMEEOUVMU64
1.3 Tantárgy jellege
Kontaktórás tanegység
1.4 Óraszámok
Típus Óraszám / (nap)
Előadás (elmélet) 4
1.5 Tanulmányi teljesítményértékelés (minőségi értékelés) típusa
Vizsga
1.6 Kreditszám
5
1.7 Tárgyfelelős
név Dr. Liegner Nándor
beosztás Egyetemi docens
email liegner.nandor@emk.bme.hu
1.8 Tantárgyat gondozó oktatási szervezeti egység
Út és Vasútépítési Tanszék
1.9 A tantárgy weblapja
1.10 Az oktatás nyelve
magyar
1.11 Tantárgy típusa
Kötelezően választható az Infrastruktúra-építőmérnök (MSc) szak Út- és vasútmérnöki specializációján
1.12 Előkövetelmények
1.13 Tantárgyleírás érvényessége
2020. február 5.

2. Célkitűzések és tanulási eredmények
2.1 Célkitűzések
A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a legújabb fejlesztésű pályaszerkezetek mellett a vasúti felépítmény igénybevételi és stabilitásvizsgálati módszereit. A kurzus elvégzése után képesek a különféle hézagnélküli felépítmények viselkedésének, a hidak és felépítmény kölcsönös kapcsolatának, a fellépő igénybevételeknek a meghatározására. A legkorszerűbb felépítményi szerkezetekkel kapcsolatos esettanulmányokat is meghallgathatnak a résztvevők.
2.2 Tanulási eredmények
A tantárgy sikeres teljesítése utána a hallgató
A. Tudás
  1. ismeri a legfontosabb felépítményszerkezet-méretezési eljárásokat,
  2. ismeri a legújabb fejlesztésű felépítményi elemeket, azok hátterét,
  3. ismeri a hézagnélküli felépítmény erőjátékát,
  4. ismeri a vonatok lassítása és gyorsítása során a pályára átadódó igénybevételek számításának módját,
  5. ismeri a hidak felépítményi megoldásait, a gyakoribb statikai elrendezéseit, és ehhez kapcsolódóan a síndilatációs készülékek típusait, elhelyezésüket a hidakon,
  6. ismeri a hidak és a földmű csatlakozásánál kialakított átmeneti szakaszok elméleti hátterét, műszaki megoldásait.
  7. ismeri a vágány oldalirányú stabilitásvizsgálat elméleti hátterét és számítási módszereit,
  8. ismeri a hézagnélküli vágányok építésére és fenntartására vonatkozó legfontosabb előírásokat.
B. Képesség
  1. képes véleményt alkotni a felépítményszerkezet-méretezési eljárásokról,
  2. képes a Zimmermann-féle eljárással meghatározni a mértékadó igénybevételeket bonyolultabb esetekben is,
  3. képes meghatározni a többrétegű pályaszerkezet elméleti igénybevételeit,
  4. meg tudja határozni a hézagnélküli felépítményben ébredő erőket és elmozdulásokat zúzottkőágyazatú és rugalmas ágyazású pályában, valamint síndilatációs készülék esetén egyaránt,
  5. képes hézagtáblázatok megszerkesztésére,
  6. képes vágánystabilitás-vizsgálat elvégzésére egyszerűbb esetekben.
C. Attitűd
  1. a részteljesítmény-értékelések készítése során együttműködik az oktatóval,
  2. törekszik a pontos és hibamentes feladatmegoldásra,
  3. szóbeli és írásbeli megnyilvánulásai során törekszik a szabatos, szakmai megfogalmazásra,
  4. írásbeli teljesítményértékelései során törekszik a rendezett, a mérnöki szinten elvárható minőségű és külalakú dokumentáció készítésére.
  5. a tervek, rajzok készítése során törekszik a rendezett, vonalvastagságokkal, megfelelő formájú és elrendezésű betűkkel elkészített, átlátható külalakú munkára.
D. Önállóság és felelősség
  1. felelősséggel felkészül a teljesítményértékelések sikeres teljesítése érdekében,
  2. önállóan és legjobb tudása szerint elvégzi az önálló részteljesítmény-értékelések során kiadott feladatokat,
  3. nyitottan fogadja a megalapozott kritikai észrevételeket,
2.3 Oktatási módszertan
Előadások prezentációval, önállóan készített otthoni tervezési feladat, kommunikáció írásban és szóban: teljesítményértékelés, vizsga, valamit a kontaktórákon tanúsított aktív részvétel során.
2.4 Részletes tárgyprogram
Hét Előadások és gyakorlatok témaköre
1. A vasúti felépítményméretezési eljárások fejlődése, értékelése. A Zimmermann-Eisenmann féle felépítmény-méretezési eljárás használata
2. A legújabb vasúti leerősítések és pályaszerkezetek bemutatása, fejlesztések (esettanulmány)
3. Többrétegű pályaszerkezetekben ébredő igénybevételek elméleti vizsgálata Esettanulmány.
4. Hézagnélküli felépítmények erőjátéka, A sínvégmozgás meghatározása zúzottkőágyazatú felépítmény esetén
5. Rugalmas anyagba ágyazott sínszál dilatációs viselkedése. Gátolt dilatáció pontosabb meghatározása kísérleti ellenállásgörbék alapján. A vonatok indulásának és fékezésének hatása.
6. Síndilatációs készülékek típusai. Sínvégmozgások számítása dilatációs készülék és csökkentett szorítóhatású sínleerősítés esetén.
7. Hidak felépítményei, statikai elrendezései. Hidak mozgásából a sínben és a támaszokon ébredő hosszirányú erők. Terhelt és terheletlen felépítmény hatása.Esettanulmány.
8. Hidak és hézagnélküli vágányok közötti rugalmas átmeneti szakaszok. Hidak felépítményének viselkedésével kapcsolatos esettanulmány.
9. Hézagtáblázatok, kialakítását befolyásoló tényezők. Önzáró jellegű sínleerősítések bemutatása (esettanulmány)
10. Hézagnélküli vágányok kivetődés elleni stabilitása, a stabilitást befolyásoló tényezők. Az egyensúlyi helyzet alapegyenlete. Ágyazati ellenállás növelésének lehetőségei.
11. Stabilitásvizsgálatra szolgáló módszerek: analitikus módszer, a Nemesdy módszer, Meier stabilitásmódszere.
12. Hézagnélküli vágányok építése, fenntartása. téli síntörések fenntartása.
13. Y-acélaljakkal épített vágány sajátosságai Helyszíni ellenőrző mérések. Esettanulmány: zúzottkövek és védőrétegek.
14. (tartalék óra)

A félév közbeni munkaszüneti napok miatt a program csak tájékoztató jellegű, a pontos időpontokat a tárgy honlapján elérhető "Részletes féléves ütemterv" tartalmazza.
2.5 Tanulástámogató anyagok
a) Tankönyvek:
  1. Dr. Nemesdy Ervin: Vasúti felépítmény. Vasútépítéstan II. Tankönyvkiadó, Budapest, 1966.
  2. Dr. Vásárhelyi Boldizsár (szerk): Hézagnélküli vasúti pályák. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1960
b) Jegyzet, Műegyetemi Kiadó:
  1. Megyeri Jenő: Vasútépítéstan. Műegyetemi Kiadó, 2006. (95020)
c) Letölthető anyagok:
  1. Elektronikus jegyzet: Dr. Kormos Gyula: A hézagnélküli vágány viselkedése a szakirodalom és a végeselemes számítások tükrében (pps)
    Dr. Kormos Gyula: A hézagnélküli felépítmény sínvégének viselkedése (pps)
d) Példatár, feladatgyűjtemény:
  1. Dr. Vásárhelyi Boldizsár (szerk): Hézagnélküli vasúti pályák. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1960
  2. Alexandru Herman: Calea Fără Joante. Teorie şi aplicaţi. Editura MIRTON, Timişoara 2000
e) Segédlet:
  1. D.12/H Utasítás hézagnélküli felépítmény építése, karbantartása és felügyelete MÁV Zrt Budapest, 2009.
2.6 Egyéb tudnivalók
Az előadásokon a részvétel 70%-ban kötelező. Az a hallgató, aki kilenc, vagy több alkalomról hiányzik, nem szerezheti meg a tantárgy kreditjét.
2.7 Konzultációs lehetőségek

A tanszék honlapján megadottak szerint.

Jelen TAD az alábbi félévre érvényes:
Nem induló tárgyak

II. Tárgykövetelmények

3. A tanulmányi teljesítmény ellenőrzése és értékelése
3.1 Általános szabályok
A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése 2 évközi írásbeli szintfelmérő
teljesítményértékelés (ellenőrző dolgozat) és 2 házi feladat (folyamatos önálló részteljesítmény-
értékelés) alapján történik.
3.2 Teljesítményértékelési módszerek
Teljesítményértékelés neve (típus)JeleÉrtékelt tanulási eredmények
1. ellenőrző dolgozat (szintfelmérő értékelés)ED1A.1-A.4; B.1-B.3; C.3-C.4; D.1
2. ellenőrző dolgozat (szintfelmérő értékelés)ED2A.5-A.7; B.4, B.6; C.3-C.4; D.1
1. házi feladat (kis házi feladat, egyszeri részteljesítmény-értékelés)HF1B.2; C.1-C.2, C.5; D.2-D.3
2. házi feladat (kis házi feladat, egyszeri részteljesítmény-értékelés)HF2B.4; C.1, C.2, C.5; D.2-D.3
Írásbeli vizsga (összegző teljesítményértékelés)VA.1-A.8; B.1-B.6; C.3-C.4; D.1

A szorgalmi időszakban tartott értékelések pontos idejét, a házi feladatok ki- és beadási határidejét a "Részletes féléves ütemterv" tartalmazza, mely elérhető a tárgy honlapján.
3.3 Teljesítményértékelések részaránya a minősítésben
JeleRészarány
ED110%
ED210%
HF110%
HF210%
Szorgalmi időszakban összesen40%
V60%
Összesen100%
Az ED1, ED2, HF1, HF2 eredménytelen, ha nem éri el az elérhető pontszám 50%-át.
Az elérhető pontszám 50%-ánál gyengébb vizsgaeredmény vizsgakérdésenként külön-külön és
együttesen is elégtelen vizsgajegyet eredményez
3.4 Az aláírás megszerzésének feltétele, az aláírás érvényessége
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a 3.3. pont szerint a szorgalmi időszakban megszerezhető pontszám legalább 50%-át elérje a hallgató, mind az egyes egyedi teljesítményértékelésekre, mind az összegzett pontszámra vonatkozólag. Emellett az előadások 70%-án való részvétel kötelező.
3.5 Érdemjegy megállapítása
Érdemjegy Pontszám (P)
jeles (5) 87,5 <= P
jó (4) 75<=P<87,5%
közepes (3) 62,5<=P<75%
elégséges (2) 50<=P<62,5%
elégtelen (1) P < 50%
A jelenléti feltételeket teljesítők érdemjegyét az alábbi szempontok szerint határozzuk meg:
A zárthelyi dolgozatok és a házi feladatok sikeresek, ha a hallgató egyenként elérte az elérhető
összpontszám 50%-át.
Az aktív részvétel teljesítése nem kötelező, azonban a félévi érdemjegybe a 3.3. pont szerinti
súllyal beleszámít.
A félév sikeres, ha a hallgató elérte a félévben szerezhető összes pontszám
(ED1+ED2+HF1+HF2+A) 50%-át.
Az írásbeli vizsgán több kérdésre kell válaszolni, minden vizsgakérdésre külön-külön el kell
érni a megszerezhető pontszám 50%-át.
3.6 Javítás és pótlás
  1. Az otthoni feladatok – szabályzatban meghatározott díj megfizetése mellett – késedelmesen a „Részletes féléves ütemterv”-ben szereplő időpontokban adhatók be.
  2. Az aktív részvétel – jellegéből adódóan – nem pótolható, nem javítható, továbbá más módon nem kiválható vagy helyettesíthető.
  3. A szintfelmérő teljesítményértékelés első alkalommal a „Részletes féléves ütemterv”-ben szereplő időpontban díjmentesen pótolható vagy javítható. Javítás esetén az új eredmény a korábbi eredményt minden esetben felülírja.
  4. Amennyiben a 3) pont szerinti pótlással sem tud a hallgató elégtelentől különböző érdemjegyet szerezni, úgy – szabályzatban meghatározott díj megfizetése mellett – második alkalommal, ismételt kísérletet tehet az egyik sikertelen szintfelmérő teljesítményértékelés első pótlásának javítására, a pótlási héten.
3.7 A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka
TevékenységÓra/félév
részvétel a kontaktórákon14×4=56
felkészülés a teljesítményértékelésre2×12=24
otthoni feladat elkészítése2×15=30
felkészülés a vizsgára40
Összesen5×30=150
3.8 A tárgykövetelmények érvényessége
2020. február 5.
Jelen TAD az alábbi félévre érvényes:
Nem induló tárgyak