Tantárgyi adatlap
Teljesítési követelmények
Tantárgyi adatlap
PDF letöltéseI. Tantárgyleírás
1. Alapadatok
1.1 Tantárgy neve
Vízmérnöki alapismeretek
1.2 Azonosító (tantárgykód)
BMEEOVVBSFC002-00
1.3 Tantárgy jellege
Kontaktórás tanegység
1.4 Óraszámok
| Típus | Óraszám / (nap) |
| Előadás (elmélet) | 2 |
| Gyakorlat | 2 |
1.5 Tanulmányi teljesítményértékelés (minőségi értékelés) típusa
Vizsga
1.6 Kreditszám
6
1.7 Tárgyfelelős
| név | Dr. Torma Péter |
| beosztás | Egyetemi docens |
| torma.peter@emk.bme.hu |
1.8 Tantárgyat gondozó oktatási szervezeti egység
Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék
1.9 A tantárgy weblapja
1.10 Az oktatás nyelve
magyar
1.11 Tantárgy típusa
Kötelező az építőmérnöki (BSc) szakon
1.12 Előkövetelmények
1.13 Tantárgyleírás érvényessége
2025. szeptember 1.
2. Célkitűzések és tanulási eredmények
2.1 Célkitűzések
A tantárgya célja, hogy a hallgató elsajátítsa a hidrológia szerepét az építőmérnöki gyakorlatban, megismerje altudományait és területeit. Elsajátítsa vízkörforgás elemeit, azok jellemzőit. nagyságrendjeit és meghatározásnak főbb alapvető módozatait. Elsajátítsa a meteorológiai alapismereteket. Megismerje a párolgás, a csapadék, a beszivárgás, a lefolyás folyamatának elméleteit. Megtanulja a felszíni vízfolyások fizikai tulajdonságainak alapjait, valamint a felszín alatti vizek főbb ismérveit. Elsajátítsa a hidrometria és a vízrajz alapismereteit. Képes legyen az építőmérnöki feladatok elvégzéséhez szükséges alapvető hidrológiai számításokra.
A tantárgya célja másrészről, hogy a hallgató elsajátítsa a vízgazdálkodás és vízépítés alapvető elemeit, a vízgazdálkodási tervezés alapfogalmait, megismerje kisvízfolyások, folyók és tavak szabályozása során az alapvető feladatokat, elveket, megoldási módszereket, szabályozási létesítményeket, műveket és műtárgyakat. Tisztában legyen a sík- és dombvidéki vízrendezés és vízhasznosítás, a folyóhasznosítás, az ármentesítés és árvízgazdálkodás alapjaival, fontosabb fogalmaival.
2.2 Tanulási eredmények
A tantárgy sikeres teljesítése utána a hallgató
A. Tudás
1. Ismeri a hidrológia általánosan használt fogalomrendszerét, tisztában van az építőmérnöki alkalmazási lehetőségekkel.
2. Fel tudja sorolni a vízháztartási mérleg főbb elemeit és azok folyamatainak elméleteit.
3. Ismeri a hidrológia kisvízgyűjtőkre vonatkozó számítási eljárásait.
4. Ismeri a vízfolyások és állóvizek csoportosításait, főbb fogalmait.
5. Ismeri a vízrajz és a hidrometria fogalomrendszerét és módszereit.
6. Ismeri a vízgazdálkodási tervezés és vízépítés általánosan használt fogalomrendszerét.
7. Tisztában van a dombvidéki és síkvidéki vízfolyások rendezésének alapvető igényeivel és eszközrendszerével.
8. Ismeri vízfolyások alapvető hasznosítási igényeit és lehetőségeit.
9. Ismeri az árvízvédelem és árvízmentesítés feladatait és lehetőségeit.
B. Képesség
1. Képes az építőmérnöki gyakorlatba ültetni a hidrológiai eljárásokat.
2. Alkalmas az egyszerű hidrológiai számítások elvégzésére.
3. A gyakorlatban alkalmaz empirikus képleteket.
4. Megválasztja a csapadékmérés eszközeit, és a mérési eredményeket kiértékeli, amihez adatfeldolgozási módszereket alkalmaz.
5. Meghatározza kisvízgyűjtők esetén a mértékadó vízhozamot, átlátja az egyszerűbb csapadék-lefolyás módszereket.
6. Értelmezi a vízrajzi adatokat, kezelni tudja az ezeket tartalmazó adatbázisokat.
7. Képes építőmérnöki területen a vízépítéssel és vízgazdálkodással kapcsolatos feladatok felismerésére és lehatárolására.
8. A vízépítés és vízgazdálkodás területén önállóan képes egyszerűbb problémák megoldására, a megoldásához szükséges információk beszerzésére, értelmezésére és felhasználására.
9. Képes a vízépítés és vízgazdálkodás területén egyszerűbb kérdésekben döntést hozni.
10. Informatikai ismereteinek birtokában képes a fenti szakterületen kisebb számításigényű feladatok megoldására.
11. Képes gondolatait rendezett formában kifejezni.
C. Attitűd
1. Együttműködik az ismeretek bővítése során az oktatóval, mely a személyes felelősséget és az egyéni döntéshozatalt is megkövetelő mérnöki munkákhoz szükséges.
2. Nyitott az információtechnológiai eszközök használatára.
3. Törekszik az egyes műszaki megoldások környezetre gyakorolt hosszútávú hatásának feltárására
4. Törekszik a tantárgy területén felmerülő problémamegoldáshoz szükséges eszközrendszer megismerésére és rutinszerű használatára.
5. Minőségtudat és sikerorientáltság, törekszik a pontos és hibamentes feladatmegoldásra.
6. Törekszik az energiahatékonyság és környezettudatosság elvének vízépítési és vízgazdálkodási feladatok megoldásában való érvényesítésére.
D. Önállóság és felelősség
1. Önállóan végzi a hidrológiai feladatok és problémák végiggondolását és adott források alapján történő megoldását.
2. Önállóan végzi a vízépítési és vízgazdálkodási feladatok és problémák végiggondolását és adott források alapján történő megoldását.
3. Nyitottan fogadja a megalapozott kritikai észrevételeket.
4. Gondolkozásában a rendszerelvű megközelítést alkalmazza.
2.3 Oktatási módszertan
Előadások, számítási és tervezési gyakorlatok, kommunikáció írásban és szóban, IT eszközök és technikák használata, önállóan készített feladatok, munkaszervezési technikák.
A rendszeres kontaktórák mellett a tárgy kompetenciáinak elsajátítását Tanulószoba segíti. (főbb jellemzői: a hallgatók kijelölt időpontban és kijelölt helyen adott tantárgyhoz kapcsolódó feladatrészeket oldanak meg; nincs új ismeretátadás, a feladatrészek nem új ismeretek; a tárgy előadásán vagy gyakorlati óráján megismert elveken és elméleteken alapulnak; a tanulószobán folytatott munkához, a hallgatói önálló ismeretfeldolgozásához, példamegoldásához az adott tanszék feladatsorokat tesz közzé; a hallgatók önállóan vagy csoportokban, egymást segítve dolgoznak)
2.4 Részletes tárgyprogram
1. A vízmérnöki feladatok jellemzése, felosztásuk és céljaik. A víz megjelenési formái. A hidrológia tárgya. A hidrológiai körfolyamat és a vízháztartási mérleg.
2. Hidrometeorológiai alapismeretek. A csapadék fajtái. A csapadék mennyiségi és területi jellemzői. A csapadék időbeli jellemzői, csapadék törvények, esőkarakterisztika. Csapadékmérési módszerek.
3. A lefolyás. Felszíni és felszín alatti lefolyás, az összegyülekezés folyamata. A lefolyásképző csapadék és a lefolyási hányad. Árhullám keletkezése. Vízgyűjtő-karakterisztika. Lefolyás számítási módszerek.
4. Felszín alatti vizek és jellemzőik. Kőzetek és vizek osztályozása. A beszivárgás folyamata. A talajvízjárás és jellemzése. Talajvízvédelem és monitoring.
5. Természetes vízfolyások vizsgálata (potamológia). Vízfolyások, folyóvölgyek hossz- és keresztszelvényei és jellemzőik. Vízfolyások helyszínrajzi jellemzése. Hidrometria: a vízszint, a vízhozam és a vízszínesés mérése.
6. Vízrajz (hidrográfia) alapjai. Vízállás és vízhozam idősorok jellemzői. Vízjárás jellemzése, gyakorisági és tartósság. Permanes és nempermanens vízmozgás és vízhozamgörbe. Árhullámok levonulása.
7. Dombvidéki vízrendezés. Hidrológiai jellemzők. Az erózió és az erózióvédelem feladatai. Erdészeti, agronómiai és műszaki tereprendezések. Lefolyás-szabályozás.
8. Dombvidéki tározás céljai és feladatai. Tározók típusai, egy- és többcélú tározók. Tározók részei, létesítményei, műtárgyai, morfológiai jellemzők, teljesítőképesség. Völgyzárógátak. Domb- és hegyvidéki vízerőhasznosítás.
9. Kisvízfolyások. Kisvízfolyások jellemzése, szabályozása és műtárgyai. Keresztezési műtárgyak. Vízépítési burkolatok. Patakrevitalizáció.
10. Síkvidéki vízrendezés céljai és feladatai. Agronómiai és természetvédelmi vízgazdálkodás. Öntözés, belvízelvezetés és víztelenítés.
11. Síkvidéki vízrendezés csatornáinak helyszínrajzi kialakítása, hossz- és keresztszelvényei, műtárgyai. A hazai síkvidéki vízrendezés történelmi áttekintése. Jelenlegi problémák, igazodás a precíziós gazdálkodáshoz, ellentmondások.
12. Folyók hasznosítása és szabályozása. Folyószabályozás alapelvei és művei. Folyami vízerőhasznosítás és vízi közlekedés. Duzzasztóművek, zsilipek, vízerőtelepek, kikötők. Hordalékmozgás és jelentősége.
13. Árvízvédelem és ármentesítés. Lefolyás-szabályozás, nem szerkezeti módszerek, árapasztás, árvízkormányzás. Árvízvédelmi rendszerek. Töltéseket érő hatások. A védekezés alapjai. Árvízgazdálkodás.
14. Összefoglalás és kitekintés. A vízmérnöki tevékenységek kapcsolódásai. A vízgazdálkodási feladatok és tevékenységek áttekintése és csoportosítása különböző szempontok szerint: vízgazdálkodási és vízháztartási mérleg. A vízgazdálkodási tervezés sajátosságai, időléptékei, jogosultsági körök.
A félév közbeni munkaszüneti napok miatt a program csak tájékoztató jellegű, a pontos időpontokat a tárgy honlapján elérhető "Részletes féléves ütemterv" tartalmazza.
A félév közbeni munkaszüneti napok miatt a program csak tájékoztató jellegű, a pontos időpontokat a tárgy honlapján elérhető "Részletes féléves ütemterv" tartalmazza.
2.5 Tanulástámogató anyagok
Könyvek:
1. Kontur I., Koris K., Winter J.: Hidrológiai számítások, Linograf Kiado, Budapest, 2003.
2. Vermes László (szerk.): Vízgazdálkodás mezőgazdasági, kertész-, tájépítész- és erdőmérnök hallgatók részére. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 2001.*
3. György I.: Vízügyi létesítmények kézikönyve – Tervezés, építés, üzem, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974.*
4. Palotás L.: Mérnöki kézikönyv 3. kötet – Vízgazdálkodás, vízépítés, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1985.
Jegyzetek:
1. Hamvas F.: Vízépítés, Egyetemi jegyzet, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1997.*
2. Hamvas Ferenc - Kalina Ernő: Vízépítés (Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2002)*
3. Mészáros Csaba (szerk.): Mezőgazdasági vízépítés, vízhasznosítás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)*
4. Dr. Haszpra Ottó: Hidraulika I. (Műegyetemi Kiadó 2004.)
5. Hajnal G., Koris K.: Hidrológia I. – Fizikai hidrológia (Egyetemi jegyzet, BME VVT 2014.)
Letölthető anyagok:
1. Elektronikus jegyzet: Vízépítés, vízgazdálkodás HEFOP jegyzet (BME-VVT).
2. Kéri B.: Vízépítés, vízgazdálkodás – Segédlet a Vízépítés részhez, elektronikus hallgatói segédlet, (BME VVT 2010).
3. Előadások diái
4. Segédletek (pl. a házi feladatok elkészítéséhez)
5. Hegedűs N., Farkas-Karay Gy., Farkas D.: Hidrológia I. feladatgyűjtemény, elektronikus jegyzet (BME VVT).
* elérhető: https://library.hungaricana.hu/hu/collection/vizugy_VizugyiSzakirodalom/
2.6 Egyéb tudnivalók
Nincs.
2.7 Konzultációs lehetőségek
Konzultációs időpontok: az oktatók félév elején a tanszéki honlapon és hirdetőtáblán meghirdetett konzultációs idejében, az oktatók szobájában illetve a tárgy online csatornáján.
Jelen TAD az alábbi félévre érvényes:
2025/2026 II. félév
II. Tárgykövetelmények
3. A tanulmányi teljesítmény ellenőrzése és értékelése
3.1 Általános szabályok
A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése egy nagyobb kiméretű komplex házi feladat és a vizsga alapján történik. A vizsga lehet szóbeli vagy írásbeli (hallgatói döntés szerint), a kérdések azonosak.
3.2 Teljesítményértékelési módszerek
| Teljesítményértékelés neve (típus) | Jele | Értékelt tanulási eredmények |
|---|---|---|
| Féléves feladat | HF | A.1; A.3-A.7; B.1-B.3; B.5-B.7; B.9-B.10; C.1-C.6; D.1-D.4 |
| Írásbeli vagy szóbeli vizsga | V | A.1-A.9; B.4; B.5; B.7; B.8; B.11; C.3; C.6; D.1-D.4 |
A szorgalmi időszakban tartott értékelések pontos idejét, a házi feladatok ki- és beadási határidejét a "Részletes féléves ütemterv" tartalmazza, mely elérhető a tárgy honlapján.
3.3 Teljesítményértékelések részaránya a minősítésben
| Jele | Részarány |
| Összesen | 100% |
3.4 Az aláírás megszerzésének feltétele, az aláírás érvényessége
3.5 Érdemjegy megállapítása
| Érdemjegy | Pontszám (P) |
| jeles (5) | |
| jó (4) | |
| közepes (3) | |
| elégséges (2) | |
| elégtelen (1) |
3.6 Javítás és pótlás
3.7 A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka
| Tevékenység | Óra/félév |
| Összesen |
3.8 A tárgykövetelmények érvényessége
2025. szeptember 1.
Jelen TAD az alábbi félévre érvényes:
2025/2026 II. félév