Tantárgyi adatlap

PDF letöltése

I. Tantárgyleírás

1. Alapadatok
1.1 Tantárgy neve
Vízminőségi monitoring és modellezés
1.2 Azonosító (tantárgykód)
BMEEOVKMSPIN04-00
1.3 Tantárgy jellege
Kontaktórás tanegység
1.4 Óraszámok
Típus Óraszám / (nap)
Előadás (elmélet) 10
Gyakorlat 4
1.5 Tanulmányi teljesítményértékelés (minőségi értékelés) típusa
Félévközi érdemjegy
1.6 Kreditszám
4
1.7 Tárgyfelelős
név Dr. Clement Adrienne
beosztás Egyetemi docens
email clement.adrienne@emk.bme.hu
1.8 Tantárgyat gondozó oktatási szervezeti egység
Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék
1.9 A tantárgy weblapja
1.10 Az oktatás nyelve
magyar
1.11 Tantárgy típusa
Kötelező az Infrastruktúra-építőmérnök (MSc) szak Víz- és vízi környezetmérnöki specializációján
1.12 Előkövetelmények
1.13 Tantárgyleírás érvényessége
2025. szeptember 1.

2. Célkitűzések és tanulási eredmények
2.1 Célkitűzések
A tantárgy célja a környezet állapot megfigyelését biztosító monitoring rendszerek alkalmazás szintű megismertetése a hallgatókkal. További cél a vízminőségi modellezés elveinek és módszereinek áttekintés jellegű bemutatása, különös tekintettel az alkalmazhatóságra. A tananyag tartalmazza a monitoring rendszerek kialakításának és működtetésének elméleti hátterét a mintavételezés- és hálózat kialakítás tervezésétől az analitikai módszereken át az adatfeldolgozásig. Az előadások és ahhoz kapcsolódó gyakorlati feladat során a hallgatók megismerik a vízi környezetvédelem területén működő adatgyűjtéseket, azok működésének feltételeit, jogi és gazdasági környezetét. A tantárgy keretében megismerik a vízminőségi és vízgyűjtő modellezés főbb elveit.
2.2 Tanulási eredmények
A tantárgy sikeres teljesítése utána a hallgató
A. Tudás
1. Áttekintéssel rendelkezik a környezeti monitoring fogalomrendszeréről és a rendszerek kialakítására és működtetésére vonatkozó szabályokról. 2. Átlátja a környezeti monitoring jogi környezetét. 3. Összefüggéseiben ismeri és átlátja a vízi környezet állapot megfigyelésének fizikai, kémiai és biológiai indikátorait, 4. Ismeretekkel rendelkezik a működő mennyiségi és minőségi monitoring programokról és a kapcsolódó adatgyűjtő rendszerekről. 5. Ismeri a mintavételezés statisztikai elveit és a hiányos mintavételezésből származó statisztikai hiba meghatározásának módját. 6. Ismeri a vízmintavételi módszereket és eszközöket, tisztában van a vízanalitikai módszerekkel és az alkalmazás feltételeivel. 7. Ismeri a szennyezések terjedésének és hatások elemzésének folyóvizi rendszerekben alkalmazható számítási módszereit. 8. Ismeri a vízgyűjtő léptékű szennyezés terjedési folyamatokat és azok meghatározásának eszközeit.
B. Képesség
1. Képes a mérnöki szemlélet és gondolkodásmód alkalmazására a vízi környezet állapot megfigyelését biztosító monitoring rendszerek területén. 2. Képes vízanalitikai vizsgálatok megtervezésére és az eredmények kiértékelésére, a mérési hibák kiszűrését is beleértve. 3. Meg tud tervezi egy adott probléma feltárását célzó mintavételi és mérési programot. 4. Képes vízminőségi idősorok elemzésére. 5. Alkalmazni tudja a minősítés módszereit, képes az emberi hatásokra vonatkozó következtetések levonására. 6. Alkalmazás szinten használja a vízi környezeti adatgyűjtő rendszereket. 7. Felismeri és átlátja a vízi környezetvédelem területén alkalmazott modellek adatigényeit. 8. Alkalmazza a vízminőségi hatáselemzés egyszerűbb számítási módszereit, meg tudja választani a tervezési feladat elvégzésére alkalmas modellt.
C. Attitűd
1. Feladatait igyekszik legjobb tudása szerint, magas színvonalon elvégezni. 2. Írásbeli megnyilvánulásaiban törekszik az igényes, rendezett, a mérnöki szakma által elvárható színvonalú dokumentáció készítésére. 3. Nyitott arra, hogy feladatainak megoldása során más szakterületek képviselőivel is együttmőködjön. 4. Nyitott az információtechnológiai eszközök használatára. 5. Törekszik a folyamatos önképzésre annak érdekében, hogy a szakterületét érintő változásokat kövesse és megismerje.
D. Önállóság és felelősség
1. Önállóan végzi az adatértékelést, az elemzést a problémák feliemerésétől a megoldásig, képes önálló véleményalkotásra. 2. Nyitottan fogadja a megalapozott kritikai észrevételeket, 3. Önállóan hoz szakmai döntéseket egyszerűbb tervezési és irányítási feladatokban. 4. Gondolkozásában alkalmazza a rendszerelvű megközelítést és az elővigyázatosság elvét. 5. Felelősen gondolkodik a környezete állapotának megóvása érdekében.
2.3 Oktatási módszertan
A klasszikus tantermi előadást az online elérhető digitális tananyag és a felkészülést segítő mintapéldák, gyakorló tesztek egészítik ki. A önálló egyéni feladatmegoldás oktatói irányítással.
2.4 Részletes tárgyprogram
1. Vízi környezeti monitoring céljai, elemei. Monitoring rendszerek feladata, felépítése, elemei (a mintavételtől az adatfeldolgozásig). Monitoring rendszerek tervezésének elvei. 2. Vízminőség paraméterek összefüggései (fizikai, kémiai és biológiai jellemzők) és vízminősítés a VKI szerint. 3. Ökológiai minősítés, biológiai monitoring elvei és módszerei. 4. Mintavételezés felszíni és felszín alatti vizekből. Mintavételi eszközök és minta előkészítés vízminőség vizsgálatokhoz. 5. Vízanalitikai mérési módszerek. A módszerek megválasztásának szempontjai, 6. Valós idejű mérések (online monitoring) eszközei, adattovábbítás IoT rendszerekben. 7. Mintavételből származó bizonytalanságok számbavétele. A gyakoriság hatása a mérésekből nyerhető információ pontosságára. Precizitás és pontosság, megbízhatóság meghatározása. 8. Mintavételi hálózatok tervezése. Reprezentatív mintavételi helyek meghatározása. 9. Anyagáramok meghatározása és szerepe a vízgyűjtő modellezésben. Az eltérő adatszám kezelése, éves anyagáram számítás hibája és a becslés pontosítására alkalmas számítási módszerek. 10. Vízgyűjtő modellek és alkalmazásuk. Gyakorlat: Önálló adatatelemzés, vízminősítés.
A félév közbeni munkaszüneti napok miatt a program csak tájékoztató jellegű, a pontos időpontokat a tárgy honlapján elérhető "Részletes féléves ütemterv" tartalmazza.
2.5 Tanulástámogató anyagok
Könyv: Somlyódy, L. (2018): Felszíni vizek minősége. Modellezés és szabályozás. Typotex Kiadó, Budapest. Jegyzet: Clement A. – Szilágyi F.: Környezeti monitoring. BME VKKT Előadások diasorai, gyakorló tesztek és feladatok.
2.6 Egyéb tudnivalók
0
2.7 Konzultációs lehetőségek
Az oktatókkal egyeztetett időpontokban (e-mail vagy személyes megkeresés).
Jelen TAD az alábbi félévre érvényes:
2025/2026 II. félév

II. Tárgykövetelmények

3. A tanulmányi teljesítmény ellenőrzése és értékelése
3.1 Általános szabályok
A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése a zárthelyi dolgozat és a házi feladat alapján történik. A zárthelyi dolgozat eredménytelen, ha azon a hallgató a megszerezhető pontszám legalább 50%-át nem éri el. A tárgy teljesítésének feltétele az eredményes zárthelyi és a házi feladat beadása legalább elfogadható minősítéssel.
3.2 Teljesítményértékelési módszerek
Teljesítményértékelés neve (típus) Jele Értékelt tanulási eredmények
Zárthelyi dolgozat ZH A1-8, B1-4, B7-8
Önálló feladat HF B4-6, D1-5, C1-5

A szorgalmi időszakban tartott értékelések pontos idejét, a házi feladatok ki- és beadási határidejét a "Részletes féléves ütemterv" tartalmazza, mely elérhető a tárgy honlapján.
3.3 Teljesítményértékelések részaránya a minősítésben
JeleRészarány
ZH60%
HF40%
Összesen100%
3.4 Az aláírás megszerzésének feltétele, az aláírás érvényessége
A tárgyból nem szerezhető aláírás.
3.5 Érdemjegy megállapítása
ÉrdemjegyPontszám (P)
jeles(5)85≤P
jó(4)70≤P<85%
közepes(3)60≤P<70%
elégséges(2)50≤P<60%
elégtelen(1)P<50%
3.6 Javítás és pótlás
A szorgalmi időszakban a ZH egy alkalommal pótolható. Különeljárási díj ellenében a pótlási időszakban a zárthelyi másodszor is pótolható. A HF KD ellenében a pótlási hét végéig beadható.
3.7 A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka
TevékenységÓra/félév
Részvétel a kontakt tanórákon14
Feladat elkészítése46
Tananyag önálló elsajátítása, gyakorlás és felkészülés a teljesítményértékelésekre60
3.8 A tárgykövetelmények érvényessége
2025. szeptember 1.
Jelen TAD az alábbi félévre érvényes:
2025/2026 II. félév