Tantárgyi adatlap

PDF letöltése

I. Tantárgyleírás

1. Alapadatok
1.1 Tantárgy neve
Épített környezet védelme
1.2 Azonosító (tantárgykód)
BMEEOEMAV60
1.3 Tantárgy jellege
Kontaktórás tanegység
1.4 Óraszámok
Típus Óraszám / (nap)
Előadás (elmélet) 2
1.5 Tanulmányi teljesítményértékelés (minőségi értékelés) típusa
Félévközi érdemjegy
1.6 Kreditszám
2
1.7 Tárgyfelelős
név Dr. Fenyvesi Olivér
beosztás Egyetemi docens
email fenyvesi.oliver@emk.bme.hu
1.8 Tantárgyat gondozó oktatási szervezeti egység
Építőanyagok és Magasépítés Tanszék
1.9 A tantárgy weblapja
1.10 Az oktatás nyelve
magyar
1.11 Tantárgy típusa
Szabadon választható az építőmérnöki (BSc) szakon
1.12 Előkövetelmények
Strong prerequisites:
  • Építőanyagok I. (BMEEOEMAT43)
1.13 Tantárgyleírás érvényessége
2017. szeptember 1.

2. Célkitűzések és tanulási eredmények
2.1 Célkitűzések
A tantárgy elvégzése során a hallgatók megismerkednek a környezeti hatásokkal a szerkezeti és szakipari anyagokra, különös tekintettel a levegő, talajvíz és talaj szennyeződéseire. Áttekintést kapnak az agresszivitási kategóriák tekintetében. Megtanulják a fémek, építő kövek, kerámia, fa, habarcs, beton és felületvédő anyagok károsodási folyamatait. Megismerik a károsodások lehetséges okait és a megelőzés lehetséges módjait. Részletes tudást szereznek a transzport folyamatokról porózus anyagokban és azok következményeiről (nedvesség vándorlás és lecsapódás, kivirágzás). Elsajátítják a védekezési eljárások technológiai ismereteit, különös tekintettel a környezetbarát megoldásokra. Áttekintést kapnak a korszerű helyszíni és laboratóriumi vizsgálati módszerek tekintetében.
2.2 Tanulási eredmények
A tantárgy sikeres teljesítése utána a hallgató
A. Tudás
  1. ismeri az épületszerkezeti elemekre ható környezeti hatásokat,
  2. ismeri a levegő, talajvíz, talaj szennyező anyagait és azok hatását az építőanyagokra
  3. megismerkedik a károsodások folyamataival, és a lehetséges védekezési módokkal,
  4. ismeri a szerkezetek nedvesség és só transzport folyamatait,
  5. áttekintéssel rendelkezik a korszerű helyszíni és laboratóriumi vizsgálati módszerek tekintetében.
B. Képesség
  1. felismerni és azonosítani az építőanyagok károsodási folyamatainak okát,
  2. az épületdiagnosztikai módszereket hatékonyan és ésszerűen alkalmazza,
  3. képes alkalmazni tudását konkrét feladatok megoldása során,
  4. helyesen és konzekvensen ki tudja választani a javítási technológia lépéseit,
  5. helyesen értékeli a forrásokat.
C. Attitűd
  1. folyamatos ismeretszerzéssel bővíti tudását,
  2. törekszik az elvben tanított szerkezetek konkrét helyszíni megismerésére és a helyszíni kutatás gyakorlatának alkalmazására,
  3. törekszik a pontos és hibamentes probléma-felismerésre és- értékelésre,
  4. törekszik energiahatékony és környezettudatos megoldás kidolgozására.
D. Önállóság és felelősség
  1. önállóan végzi a problémák értékelését,
  2. nyitottan fogadja a megalapozott kritikai észrevételeket,
  3. gondolkozásában a rendszerelvű megközelítést alkalmazza.
2.3 Oktatási módszertan
Előadások, kommunikáció írásban és szóban,, IT eszközök és technikák használata (teljesítményértékeléskor és ismeretszerzéskor). Esettanulmányok feldolgozása.
2.4 Részletes tárgyprogram
Hét Előadások és gyakorlatok témaköre
1. Az építőanyagok tartósságáról általában. Az építményeket érő hatások (külső légtéri, belső téri és talaj felőli hatások).
2. Gáz- és szilárd levegőszennyező anyagok forrásai, fajtái, eloszlása. Savas és lúgos összetevők.
3. A talaj és talajvíz szennyeződésének forrásai, fajtái; következmények, védekezési mechanizmusok.
4. Cementkötésű rendszerek tulajdonságait befolyásoló tényezők. A cementkövet károsító folyamatok és következményeik. Azbesztcement csövek károsodása.
5. A beton tartósságát befolyásoló tényezők. A betonkárosodások okai, típusai.
6. Laboratóriumi és helyszíni diagnosztikai vizsgálatok. Védelem és javítási módok.
7. A fémkorrózió típusai, megjelenési formái, okai. A korrózió sebességét befolyásoló tényezők. Védőbevonatok. A korrózió elleni védelem aktív és passzív módjai. Esettanulmányok.
8. Csökkentett szennyezőanyag kibocsátású cementgyártási módok. Veszélyes hulladékok felhasználása cementgyártás során.
9. Építőkövek tönkremenetelének okai. Kőanyagot és környezetet kímélő tisztítási eljárások. Pótlások, kőkonzerválás (szilárdítás és hidrofobizálás). Graffiti elleni védekezés anyagai és hatékonysága.
10. A vályogépítészet előnyei, hátrányai. Kerámiák károsodási folyamatai anyaghibák és környezeti hatások következtében. Kifagyás, sókivirágzás. Megelőzési, megszüntetési és védekezési lehetőségek.
11. Védő és díszítő bevonatok (vakolatok, festékek) anyagai. A tartósságot befolyásoló kivitelezési munkák, fizikai, kémiai és biológiai hatások. Felületi szennyeződések.
12. Az építőfák tartósságát befolyásoló tényezők. Biotikus és abiotikus károsítók. Faanyagvédelmi kezelések anyagai, a védekezés szükségességének kritériumai. Esettanulmányok.
13. Hő- és páravándorlás és következményeik pórusos építőanyagokban.
14. Építmények nedvesedének, kivirágzásának okai. Korszerű vízszigetelési anyagok, technikák. Esettanulmányok.

A félév közbeni munkaszüneti napok miatt a program csak tájékoztató jellegű, a pontos időpontokat a tárgy honlapján elérhető "Részletes féléves ütemterv" tartalmazza.
2.5 Tanulástámogató anyagok
Csányi Erika- Józsa Zsuzsanna: Épített környezet védelme -HEFOP segédlet 2007.
Balázs György: Építőanyagok és kémia, Tankönyvkiadó Bp. 1988.
Balázs György: Beton- és vasbeton szerkezetek diagnosztikája I., Műegyetemi Kiadó, Bp. 1997.
Papp Sándor– Rolf Kümmel: Környezeti kémia, Tankönyvkiadó, Bp. 1992.
Pluzsik András– Szitányiné Siklósi Magdolna–Vargyay Kornélia: A faanyagvédelem módszerei és anyagai, Facta Bt. Bp. 1993.
Rauscher Ádám: A korrózió és a korrózió elleni védelem, JATE Press, Szeged, 1996.
Berecz Endre: Kémia műszakiaknak, Nemzeti Tankönyvkiadó Bp. 1991.
2.6 Egyéb tudnivalók
2.7 Konzultációs lehetőségek

Konzultációs időpontok:

a tanszék honlapján megadottak szerint, vagy

előzetesen, e-mail-ben egyeztetve; e-mail: fenyvesi.oliver@emk.bme.hu
Jelen TAD az alábbi félévre érvényes:
2023/2024 II. félév

II. Tárgykövetelmények

3. A tanulmányi teljesítmény ellenőrzése és értékelése
3.1 Általános szabályok
A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése egy összegző zárthelyi dolgozat alapján történik.
3.2 Teljesítményértékelési módszerek
Teljesítményértékelés neve (típus) Jele Értékelt tanulási eredmények
1. zárthelyi dolgozat (összegző értékelés) ZH A.1-A.5; B.1-B.5; C.1-C.4; D.1-D.3

A szorgalmi időszakban tartott értékelések pontos idejét, a házi feladatok ki- és beadási határidejét a "Részletes féléves ütemterv" tartalmazza, mely elérhető a tárgy honlapján.
3.3 Teljesítményértékelések részaránya a minősítésben
Jele Részarány
ZH 100%
Szorgalmi időszakban összesen 100%
Összesen 100%
3.4 Az aláírás megszerzésének feltétele, az aláírás érvényessége
A tárgyból nem szerezhető aláírás.
3.5 Érdemjegy megállapítása
A félév teljesítésének feltétele a ZH minimum elégséges osztályzata és a tárgykövetelményekben megadott minimális részvétel a kontaktórákon.
A jelenléti feltételeket teljesítők ZH érdemjegyét az alábbi szempontok szerint határozzuk meg:
Érdemjegy Teljesítmény (T)
jeles(5) 85 % <= T
jó(4) 74 % <= T < 85%
közepes(3) 63 % <= T <74%
elégséges(2) 50 % <= T < 63%
elégtelen(1) 50% < T
3.6 Javítás és pótlás
  1. Az összegző tanulmányi teljesítményértékelés a szorgalmi időszakban – első alkalommal – díjmentesen pótolható vagy javítható. Javítás esetén a korábbi és az új eredmény közül a hallgató számára kedvezőbbet vesszük figyelembe.
  2. Amennyiben az 1. pont szerinti pótlással sem tud a hallgató elégtelentől különböző érdemjegyet szerezni, úgy – szabályzatban meghatározott díj megfizetése mellett – második alkalommal ismételt kísérletet tehet a sikertelen első pótlás javítására.
3.7 A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka
Tevékenység Óra/félév
részvétel a kontakt tanórákon 14×2=28
félévközi készülés az órákra 14×1=14
félévközi készülés a ZH-ra 18
Összesen 60
3.8 A tárgykövetelmények érvényessége
2017. szeptember 1.
Jelen TAD az alábbi félévre érvényes:
2023/2024 II. félév