Geofizikai alapismeretek - BMEEOAFAG42

3

név	Dr. Völgyesi Lajos
beosztás	Professzor emeritus
email	volgyesi.lajos@emk.bme.hu

Általános- és Felsőgeodézia Tanszék

magyar

Gyenge előkövetelmény:

• Matematika A2a (BMETE90AX02)

2017. szeptember 1.

A tantárgynak három alapvető célkitűzése van.
A legfontosabb, hogy kiegészítse, illetve teljessé tegye a földmérőmérnök hallgatók Földre
vonatkozó ismereteit, megismertesse azt a kölcsönhatást, amely a Föld geometriáját tárgyaló
geodézia és a Föld fizikáját tárgyaló geofizika között fennáll és ismereteink bővülésével egyre
szorosabbá válik. Minthogy a Föld elméleti alakját fizikai fogalom (a nehézségi erő) révén definiáljuk,
a geofizika igen szoros kapcsolatban áll a Föld alakjának meghatározásával foglalkozó
felsőgeodéziával és a kozmikus geodéziával. A tantárgy egyik célja kiegészíteni az egyetemi
hallgatók ismereteit a Föld fizikai felépítéséről és folyamatairól úgy, hogy lássák a közvetlen
összefüggéseket a Föld alakja, valamint a Föld belső folyamatai és anyagi felépítése között. A
tantárgy igyekszik megadni a fontosabb összefüggések és jelenségek fizikai hátterét és magyarázatát,
amelyekkel a hallgatók a megfelelő szaktárgyak elsajátítása során korábban találkoztak.
A tantárgy másik fontos célja felhívni a figyelmet Földünk dinamizmusára; arra, hogy
körülöttünk lassabban vagy gyorsabban, de minden és állandóan változik, örök mozgásban van.
A geodétáknak tisztában kell lenni azzal, hogy alappontjaink hol, milyen körülmények között és
milyen hosszú időtartamig tekinthetők "nyugalomban" levőnek. Ehhez pedig tudni kell, hogy az
alappontjaink elmozdulását milyen mértékben idézik elő pl. a hőmérsékletváltozások során fellépő
mozgások, a földfelszín tektonikai mozgásai, vagy pl. éppen a Föld tömegközéppontjához
és forgástengelyéhez kötött (gyakran változatlan helyzetűnek feltételezett) koordinátarendszer
elmozdulása. A Földet tehát nem homogén merev testként, nem valami elvont mechanikai fogalomként,
hanem folytonosan alakutó, változásban levő, valóságos fizikai tömegnek kell látni. Ez
pedig lényeges a geodézia szempontjából, mert a végbemenő fizikai folyamatok következtében
beálló változások nagy része meghaladja a mai modern geodéziai mérések pontosságát, tehát
ezek a mérési eredményeinket is befolyásolják.
Végül a geodétáknak a földtudományokkal foglalkozó szakemberek nyelvét éppen úgy
ismerni és érteni kell, mint az építőmérnökökét, mivel ezen a területen is egyre nagyobb szerep
vár rájuk. A jövőben pl. igen nagy fontosságú lesz a Föld nagyszerkezeti egységeinek mozgásvizsgálata,
mivel a legújabb tektonikai elképzelések (az ocean-floor spreading, a kontinensek
vándorlása, a lemeztektonika) végső bizonyításában, vagy pl. a földrengések előrejelzésében
egyre nagyobb szerepe lesz a geodéziának.

Előadások, kommunikáció írásban és szóban.

Hét	Előadások és gyakorlatok témaköre
1.	A geofizika szerepe és jelentősége a földtudományokban és a geodéziában.
2.	Földmágneses alapfogalmak, földmágneses normálterek és rendellenességek.
3.	A földmágneses tér időbeli változása, a mágneses tér eredete, a változások magyarázata.
4.	Szeizmológiai alapfogalmak, a földrengéshullámok kialakulása, terjedése és regisztrálása, a földrengések tér- és időbeli eloszlása, előrejelezhetősége.
5.	A Föld szabadrezgései, a Föld belső szerkezete a rengéshullámok alapján.
6.	Radioaktívitás jelentősége és alkalmazása a geofizikában, a geotermika és a radioaktivitás kapcsolata a geotektonikával.
7.	A Föld gravitációs (tömegvonzási) és nehézségi erőterével kapcsolatos fizikai alapfogalmak, a tömegvonzási erőtér gömbfüggvénysoros leírása.
8.	A normál nehézségi erőtér, szintszferoidok, gravitációs anomáliák.
9.	Gravitációs anomáliák felhasználása a geofizikában és a geodéziában.
10.	A nehézségi erőtér időbeli változása: az árapály, szezonális, szekuláris és paleoszekuláris változások.
11.	A Föld forgása: a súlyos és az erőmentes pörgettyűk mozgása, luniszoláris és planetáris precesszió, általános precesszió, precessziózavar.
12.	A Föld forgása: Euler-féle szabadnutáció, kényszernutáció, pólusmozgás, pólusingadozás, pólusvándorlás.
13.	Geotektonika: kontinensek vándorlása, óceáni medencék mozgása, lemeztektonika.
14.	A négydimenziós geodézia geofizikai alapjai.

A félév közbeni munkaszüneti napok miatt a program csak tájékoztató jellegű, a pontos időpontokat a tárgy honlapján elérhető "Részletes féléves ütemterv" tartalmazza.

a) Jegyzet: Völgyesi: Geofizika, J9-1226, egyetemi jegyzet, Műegyetemi Kiadó
b) Letölthető anyagok: Elektronikus jegyzet

Az előadásokon való részvétel kötelező. Az a hallgató, aki négy vagy több előadásról hiányzik,
nem szerezheti meg a tantárgy kreditjét.

2023/2024 II. félév

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése 1 zárthelyi dolgozat (zh) majd a vizsgaidőszakban szóbeli vizsga alapján történik. A zárthelyi dolgozat időtartama 15 perc.

Teljesítményértékelés neve (típus)	Jele	Értékelt tanulási eredmények
Ellenőrző Zárthelyi feladat (részteljesítmény értékelés)	ZH	A.1-A.8
Szóbeli vizsga (összegező értékelés)	V	A.1-A.13; B.1-B.4; C.1; D.1-D.2

A szorgalmi időszakban tartott értékelések pontos idejét, a házi feladatok ki- és beadási határidejét a "Részletes féléves ütemterv" tartalmazza, mely elérhető a tárgy honlapján.

Az aláírás megszerzésének feltétele az aktív részvétel az előadások 70%-án és a zárthelyi dolgozat
sikeres megírása
A megszerzett aláírás 2 félévéig érvényes. [Ha nincs külön előírás a TVSZ szerinti időtartam
érvényes.]

2017. szeptember 1.

2023/2024 II. félév