Tantárgyi adatlap
Download PDFI. Subject Specification
1. Basic Data
1.1 Title
Geofizikai alapismeretek
1.2 Code
BMEEOAFAG42
1.3 Type
Module with associated contact hours
1.4 Contact hours
| Type | Hours/week / (days) |
| Lecture | 2 |
1.5 Evaluation
Exam
1.6 Credits
3
1.7 Coordinator
| name | Dr. Völgyesi Lajos |
| academic rank | Professor emeritus |
| volgyesi.lajos@emk.bme.hu |
1.8 Department
Department of Geodesy and Surveying
1.9 Website
1.10 Language of instruction
hungarian
1.11 Curriculum requirements
-
1.12 Prerequisites
Gyenge előkövetelmény:
- Matematika A2a (BMETE90AX02)
1.13 Effective date
1 September 2017
2. Objectives and learning outcomes
2.1 Objectives
A tantárgynak három alapvető célkitűzése van.
A legfontosabb, hogy kiegészítse, illetve teljessé tegye a földmérőmérnök hallgatók Földre
vonatkozó ismereteit, megismertesse azt a kölcsönhatást, amely a Föld geometriáját tárgyaló
geodézia és a Föld fizikáját tárgyaló geofizika között fennáll és ismereteink bővülésével egyre
szorosabbá válik. Minthogy a Föld elméleti alakját fizikai fogalom (a nehézségi erő) révén definiáljuk,
a geofizika igen szoros kapcsolatban áll a Föld alakjának meghatározásával foglalkozó
felsőgeodéziával és a kozmikus geodéziával. A tantárgy egyik célja kiegészíteni az egyetemi
hallgatók ismereteit a Föld fizikai felépítéséről és folyamatairól úgy, hogy lássák a közvetlen
összefüggéseket a Föld alakja, valamint a Föld belső folyamatai és anyagi felépítése között. A
tantárgy igyekszik megadni a fontosabb összefüggések és jelenségek fizikai hátterét és magyarázatát,
amelyekkel a hallgatók a megfelelő szaktárgyak elsajátítása során korábban találkoztak.
A tantárgy másik fontos célja felhívni a figyelmet Földünk dinamizmusára; arra, hogy
körülöttünk lassabban vagy gyorsabban, de minden és állandóan változik, örök mozgásban van.
A geodétáknak tisztában kell lenni azzal, hogy alappontjaink hol, milyen körülmények között és
milyen hosszú időtartamig tekinthetők "nyugalomban" levőnek. Ehhez pedig tudni kell, hogy az
alappontjaink elmozdulását milyen mértékben idézik elő pl. a hőmérsékletváltozások során fellépő
mozgások, a földfelszín tektonikai mozgásai, vagy pl. éppen a Föld tömegközéppontjához
és forgástengelyéhez kötött (gyakran változatlan helyzetűnek feltételezett) koordinátarendszer
elmozdulása. A Földet tehát nem homogén merev testként, nem valami elvont mechanikai fogalomként,
hanem folytonosan alakutó, változásban levő, valóságos fizikai tömegnek kell látni. Ez
pedig lényeges a geodézia szempontjából, mert a végbemenő fizikai folyamatok következtében
beálló változások nagy része meghaladja a mai modern geodéziai mérések pontosságát, tehát
ezek a mérési eredményeinket is befolyásolják.
Végül a geodétáknak a földtudományokkal foglalkozó szakemberek nyelvét éppen úgy
ismerni és érteni kell, mint az építőmérnökökét, mivel ezen a területen is egyre nagyobb szerep
vár rájuk. A jövőben pl. igen nagy fontosságú lesz a Föld nagyszerkezeti egységeinek mozgásvizsgálata,
mivel a legújabb tektonikai elképzelések (az ocean-floor spreading, a kontinensek
vándorlása, a lemeztektonika) végső bizonyításában, vagy pl. a földrengések előrejelzésében
egyre nagyobb szerepe lesz a geodéziának.
A legfontosabb, hogy kiegészítse, illetve teljessé tegye a földmérőmérnök hallgatók Földre
vonatkozó ismereteit, megismertesse azt a kölcsönhatást, amely a Föld geometriáját tárgyaló
geodézia és a Föld fizikáját tárgyaló geofizika között fennáll és ismereteink bővülésével egyre
szorosabbá válik. Minthogy a Föld elméleti alakját fizikai fogalom (a nehézségi erő) révén definiáljuk,
a geofizika igen szoros kapcsolatban áll a Föld alakjának meghatározásával foglalkozó
felsőgeodéziával és a kozmikus geodéziával. A tantárgy egyik célja kiegészíteni az egyetemi
hallgatók ismereteit a Föld fizikai felépítéséről és folyamatairól úgy, hogy lássák a közvetlen
összefüggéseket a Föld alakja, valamint a Föld belső folyamatai és anyagi felépítése között. A
tantárgy igyekszik megadni a fontosabb összefüggések és jelenségek fizikai hátterét és magyarázatát,
amelyekkel a hallgatók a megfelelő szaktárgyak elsajátítása során korábban találkoztak.
A tantárgy másik fontos célja felhívni a figyelmet Földünk dinamizmusára; arra, hogy
körülöttünk lassabban vagy gyorsabban, de minden és állandóan változik, örök mozgásban van.
A geodétáknak tisztában kell lenni azzal, hogy alappontjaink hol, milyen körülmények között és
milyen hosszú időtartamig tekinthetők "nyugalomban" levőnek. Ehhez pedig tudni kell, hogy az
alappontjaink elmozdulását milyen mértékben idézik elő pl. a hőmérsékletváltozások során fellépő
mozgások, a földfelszín tektonikai mozgásai, vagy pl. éppen a Föld tömegközéppontjához
és forgástengelyéhez kötött (gyakran változatlan helyzetűnek feltételezett) koordinátarendszer
elmozdulása. A Földet tehát nem homogén merev testként, nem valami elvont mechanikai fogalomként,
hanem folytonosan alakutó, változásban levő, valóságos fizikai tömegnek kell látni. Ez
pedig lényeges a geodézia szempontjából, mert a végbemenő fizikai folyamatok következtében
beálló változások nagy része meghaladja a mai modern geodéziai mérések pontosságát, tehát
ezek a mérési eredményeinket is befolyásolják.
Végül a geodétáknak a földtudományokkal foglalkozó szakemberek nyelvét éppen úgy
ismerni és érteni kell, mint az építőmérnökökét, mivel ezen a területen is egyre nagyobb szerep
vár rájuk. A jövőben pl. igen nagy fontosságú lesz a Föld nagyszerkezeti egységeinek mozgásvizsgálata,
mivel a legújabb tektonikai elképzelések (az ocean-floor spreading, a kontinensek
vándorlása, a lemeztektonika) végső bizonyításában, vagy pl. a földrengések előrejelzésében
egyre nagyobb szerepe lesz a geodéziának.
2.2 Learning outcomes
Upon successful completion of this subject, the student:
A. Knowledge
- ismeri a földtudományok és a geofizika fogalomrendszerét, szakkifejezéseit,
- átlátja a geodézia és a geofizika kapcsolatát, egymásra utaltságát,
- tájékozott a földmágneses tér szerkezetéről, időbeli változásáról, geodéziai jelentőségéről,
- ismeri a Föld geotermikus viszonyait és radioaktív jelenségeit,
- átfogó ismeretekkel rendelkezik a földrengésekről, a Föld belső felépítéséről,
- részleteiben ismeri a földi nehézségi erőtér szerkezetét, az erőtér leírásának matematikai-fizikai alapjait,
- alkalmazni tudja a gömbfüggvényeket a földi nehézségi erőtér leírására,
- ismeri a normál nehézségi erőtér, a potenciálzavar és a különböző gravitációs anomáliák fogalmát, geodéziai jelentőségét és felhasználását
- részleteiben ismeri az árapály jelenségét,
- tisztában van a forgó mozgások fizikai alapjaival, pontosan ismeri a precesszió és a nutáció jelenségét,
- átlátja a luniszoláris és a planetáris precesszió jelenségét, geodéziai és csillagászati hatását, valamint megérti a precessziózavar és a csillagászati nutáció lényegét,
- ismeri a szabadnutáció, kényszernutáció, pólusmozgás, pólusingadozás, pólusvándorlás jelenségét, geodéziai és csillagászati hatását,
- ismeri a Föld globális tektonikáját.
B. Skills
- képes átlátni a geodézia és a különböző földtudományok kapcsolatát,
- összefüggéseiben látja a Föld belső szerkezetét, fizikai folyamatait, dinamikáját,
- képes a Föld nehézségi erőterének matematikai leírására, a potenciálzavar és a gravitációs anomáliák geodéziai alkalmazására,
- képes a Föld forgási jelenségeinek ismeretében megérteni és átlátni a geodéziai és csillagászati koordináta-rendszerek és a koordináták időbeli változását.
C. Attitudes
- fontosnak tartja az előadások látogatása mellett a folyamatos évközi tanulást,
D. Autonomy and Responsibility
- felelősséggel végzi a tanulmányait,
- nyitottan fogadja a megalapozott kritikai észrevételeket,
2.3 Methods
Előadások, kommunikáció írásban és szóban.
2.4 Course outline
| Hét | Előadások és gyakorlatok témaköre |
| 1. | A geofizika szerepe és jelentősége a földtudományokban és a geodéziában. |
| 2. | Földmágneses alapfogalmak, földmágneses normálterek és rendellenességek. |
| 3. | A földmágneses tér időbeli változása, a mágneses tér eredete, a változások magyarázata. |
| 4. | Szeizmológiai alapfogalmak, a földrengéshullámok kialakulása, terjedése és regisztrálása, a földrengések tér- és időbeli eloszlása, előrejelezhetősége. |
| 5. | A Föld szabadrezgései, a Föld belső szerkezete a rengéshullámok alapján. |
| 6. | Radioaktívitás jelentősége és alkalmazása a geofizikában, a geotermika és a radioaktivitás kapcsolata a geotektonikával. |
| 7. | A Föld gravitációs (tömegvonzási) és nehézségi erőterével kapcsolatos fizikai alapfogalmak, a tömegvonzási erőtér gömbfüggvénysoros leírása. |
| 8. | A normál nehézségi erőtér, szintszferoidok, gravitációs anomáliák. |
| 9. | Gravitációs anomáliák felhasználása a geofizikában és a geodéziában. |
| 10. | A nehézségi erőtér időbeli változása: az árapály, szezonális, szekuláris és paleoszekuláris változások. |
| 11. | A Föld forgása: a súlyos és az erőmentes pörgettyűk mozgása, luniszoláris és planetáris precesszió, általános precesszió, precessziózavar. |
| 12. | A Föld forgása: Euler-féle szabadnutáció, kényszernutáció, pólusmozgás, pólusingadozás, pólusvándorlás. |
| 13. | Geotektonika: kontinensek vándorlása, óceáni medencék mozgása, lemeztektonika. |
| 14. | A négydimenziós geodézia geofizikai alapjai. |
The above programme is tentative and subject to changes due to calendar variations and other reasons specific to the actual semester. Consult the effective detailed course schedule of the course on the subject website.
2.5 Study materials
a) Jegyzet: Völgyesi: Geofizika, J9-1226, egyetemi jegyzet, Műegyetemi Kiadó
b) Letölthető anyagok: Elektronikus jegyzet
b) Letölthető anyagok: Elektronikus jegyzet
2.6 Other information
Az előadásokon való részvétel kötelező. Az a hallgató, aki négy vagy több előadásról hiányzik,
nem szerezheti meg a tantárgy kreditjét.
nem szerezheti meg a tantárgy kreditjét.
2.7 Consultation
Konzultációs időpontok: a tanszék honlapján megadottak szerint, vagy a tantárgy oktatójával e-mail-ben egyeztetve; email: volgyesi@emk.bme.hu
This Subject Datasheet is valid for:
2023/2024 II. félév
II. Subject requirements
Assessment and evaluation of the learning outcomes
3.1 General rules
A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése 1 zárthelyi dolgozat (zh) majd a vizsgaidőszakban szóbeli vizsga alapján történik. A zárthelyi dolgozat időtartama 15 perc.
3.2 Assessment methods
| Teljesítményértékelés neve (típus) | Jele | Értékelt tanulási eredmények |
| Ellenőrző Zárthelyi feladat (részteljesítmény értékelés) | ZH | A.1-A.8 |
| Szóbeli vizsga (összegező értékelés) | V | A.1-A.13; B.1-B.4; C.1; D.1-D.2 |
The dates of deadlines of assignments/homework can be found in the detailed course schedule on the subject’s website.
3.3 Evaluation system
| Jele | Részarány |
| Zh | 5 |
| V | 95 |
| Összesen | 100% |
3.4 Requirements and validity of signature
Az aláírás megszerzésének feltétele az aktív részvétel az előadások 70%-án és a zárthelyi dolgozat
sikeres megírása
A megszerzett aláírás 2 félévéig érvényes. [Ha nincs külön előírás a TVSZ szerinti időtartam
érvényes.]
sikeres megírása
A megszerzett aláírás 2 félévéig érvényes. [Ha nincs külön előírás a TVSZ szerinti időtartam
érvényes.]
3.5 Grading system
| Érdemjegy | Pontszám (P) |
| jeles (5) | 85-90% |
| jó (4) | 72,5-85% |
| közepes (3) | 65-72,5% |
| elégséges (2) | 50-65% |
| elégtelen (1) | 50% alatt |
3.6 Retake and repeat
- A Zh pótlására a pótlási héten van lehetőség. Javítás esetén a korábbi és az új eredmény közül a hallgató számára kedvezőbbet vesszük figyelembe.
- Amennyiben az 1) pont szerinti pótlással sem tud a hallgató elégtelentől különböző érdemjegyet szerezni, úgy – a szabályzatban meghatározott díj megfizetése mellett – második alkalommal ismételt kísérletet tehet a sikertelen első pótlás javítására.
3.7 Estimated workload
| Tevékenység | Óra/félév |
| részvétel a kontakt tanórákon | 14×2=28 |
| félévközi készülés | 14×2=28 |
| vizsga felkészülés | 34 |
| Összesen | 90 |
3.8 Effective date
1 September 2017
This Subject Datasheet is valid for:
2023/2024 II. félév